Nagyon röviden szeretném bemutatni a városban több, mint 110 éve alakult baptista közösség múltját és jelenét, valamint a történelmi keresztény egyházak közötti elhelyezkedését.

A baptizmusról általában

Egyháztörténeti tény, hogy a kereszténység 2000 éves története alatt mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a baptisták által ma is vallott hitvallásokat hirdették és gyakorolták. Nagyon sokan ma már csak a felnőtt bemerítés gyakorlatában látják a különbségeket a protestáns egyházaktól. Mára már az emberek alig ismerik azt a tényt, hogy az egyház első évszázadában mindenütt a felnőttkori víz alá merítést gyakorolták a bűnbánat, azaz a megtérés után. Tény, hogy hazánkban és Európában jelenleg alig van növekedés, de más kontinenseken igen. Ez évi adatok szerint, -világviszonylatban a protestáns egyházak közül,- a baptisták vannak legtöbben.

A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció korában keletkezett anabaptista mozgalmak alakították ki, és vitték szerte szét Európában. Legtöbb helyen üldözték őket, eretnekeknek kikiáltva, de pl. Erdélyben Bethlen Gábor letelepítette 1621-1622-ben a habánokat.

 A baptizmus Magyarországon

 Lényegében a mai értelemben vett baptizmus Európában 1609-ben indult el Amszterdamban, Angliában tért hódított, de kiteljesedni a misszió csak 1834-től Johann Gerhad Oncken munkássága nyomán tudott. Magyarországra az 1842. májusi hamburgi tűzvész nyomait felszámoló mesteremberek hozták, akik ott kapcsolatba kerültek a Baptista gyülekezettel.

Az első baptista gyülekezetek Budapesten, és hozzákapcsolódva alakultak meg. A második központ a közelünkben fekvő NAGYSZALONAT volt.

 A baptisák Sarkadon

 A sarkadi baptista hívők bemerítése Kornya Mihály „paraszt-próféta” nevéhez fűződnek, és az 1880-as évek második felében voltak. Az első baptista hívők névsora is fenn maradt: Türkösi József (1852-1928), Mári Lajos (1845-1929) és felesége, Komlósi Pálné (1854-1931). 1888-tól lényegében önálló gyülekezetként létezett, akkori területi központhoz betagozódva -(Nagyszalonta, Gyula) -  majd körzetközponttá is válik. A Kornya Mihály munkásságát méltató krónika szerint a 62. bemerítés 1889. június 08.-án, és a 69. 1889. szeptember 01-én volt Sarkadon. A gyülekezet taglétszáma 1950-es évekig folyamatosan emelkedett, családtagokkal együtt ekkor közel 200 fő volt. A Bekövetkezett politikai fordulat, az -ateizmus- majd a nyolcvanas évektől a munkahelyek folyamatos megszűnése a gyülekezet lelki életére épp úgy kihatott, mint a taglétszám csökkenésére.

A 2005-ös aktív taglétszám 47 fő, ezen kívül a családtagok, és a gyülekezettel valamilyen kapcsolatot tartók száma 100 körül van.

A gyülekezetet – a tagság által megválasztott elöljárók vezetik. A vezetőség feladatát a lelkipásztor és/vagy a gyülekezet vezető irányításával végzi.

A gyülekezetnek jelenleg három avatott diakónusa van, Tóth Ferenc, Bíró Sándor -aki a gondok is, és Kovács Sándor, -aki a gyülekezet vezető tisztet is betölti. Minden vasárnap délelőtt 9.30-tól Imaóra, majd 10.00 órakor, és délután 15.00 órakor Istentisztelet van. Az alkalmaink nem sablonosak, a liturgiát a gyülekezet aktív tagjainak versei, énekei és személyes élmények elmondása teszi változatossá és kedvessé. Jó, - testvéri- kapcsolatot tartunk fenn a városban lévő testvéregyházakkal. Ennek más településeken is követendő megnyilvánulása, a havonta –váltott helyszínnel megtartott- ökumenikus Istentiszteleti alkalom. Aktívan részt veszünk az Önkormányzat által szervezett városi rendezvényeken is, és közreműködünk más baptista kórusok, és pl. a kétegyházi fúvószenekar fellépésének elősegítésében,

A gyülekezet önfenntartó, sőt régi hagyományként működik segítségnyújtás legkülönbözőbb formája is. Gyűjtések – (az Egyházközpont és a Baptista szeretetszolgálat által meghirdetett célokra), vagy pl. az elmúlt két tanévben a Kossuth u. 17. alatti kisegítő iskola tanulóinak patronálása. Ezen kívül mind anyagi, mind lelki segítségnyújtás a gyülekezet vonzáskörébe tartozó nehéz körülmények vagy betegségben élők részére.

A mai helyén (Veress F. u. 1.) 1928-tól működik a gyülekezet, ekkor épült fel az első imaház, amelyből néhány szerkezeti elem mind a mai napig megmaradt, az újjáépítések ellenére is. Első újjáépítés 1948-49. A homlokzat és a belső átépítést 1978, az imaház bővítése, felújítása 1980 és utána 1989-ben volt.

A gyülekezet első függetlenített lelkipásztora Rusz Demeter volt (1949-1957), majd az alábbiak szolgálata következett: Révész Sándor (1957-1966), Patai József (1966-+1969), Kovács László (1969-1975), M. Kovács László (1977-1986), Dani Győző (1986-1993), Urbán Gedeon (1996-2000), és hosszabb ideig ügyintéző és/vagy lelkipásztori munkát végzett még Pető András, Szlovák Tibor, és 2003-tól Stelkovics Lajos.

Az előttünk álló évnek is Isten kegyelmében bízva indulunk. Szeretnénk továbbítani a karácsony örömüzenetét, azt, hogy mai is, holnap is. Mindazok szívében, akik még Istentől távol élnek, megszülethet Jézus Krisztus. Ő az, aki szebbé-jobbá tudja átformálni ezt a világot, országunkat és Sarkad város polgárait is. Mi 2006-ban is ezt szeretnénk munkálni.

2005. adventjén

                                                                            Stelkovics Lajos sk.