Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb oldalán, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található.
Jellegzetesen mikrodomborzatú, területe számtalan régi és új folyómeder vonulattal szabdalt. Fő folyója a Fekete-Körös, illetve a Kopolya, a Gyepes és a Bárkás, melyek a települést több irányba átszelik. Jellemző állóvizei: az 1997-ben új formát és funkciót kapott Éden-tó, valamint a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles-vízből kialakított, s 2001. évben átadott Éden-tó II. Mindkettő a település belterületén található.

Sarkad városa megközelíthető közúton a megyeszékhely, Békéscsaba irányából Gyula és Doboz érintésével, megyén kívülről Debrecen irányából Sarkadkeresztúron át, valamint Románia felől Méhkerék és Újszalonta településeken keresztül. Ez utóbbi irányból a nap 24 óráján át nyitva tartó nemzetközi határátkelőhelyen is áthalad az utazó.

A település vasúton az Alföld-Fiume vasútvonal részét képező Békéscsaba-Kötegyán vonalon is megközelíthető, mely a város délkeleti peremét érinti. Sarkadon két vasútállomás található: az egyik a Sarkad (nagyállomás) elnevezésű, míg a másikat Sarkadi Cukorgyár megállóhely néven ismerik. Vasúton Kötegyán állomáson át Vésztő, Szeghalom, valamint a romániai Nagyszalonta érhető el, ez utóbbi a vasúti határátkelő igénybevételével.

A rendszerváltás eredményeként, az önkormányzatiság kiteljesedését követően, a települési önkormányzati képviselő-testület megválasztásával új fejlődési pályára állt városunk. Ezt széleskörű összefogás és együttműködés alapozza meg, melynek célja, hogy az európai szinthez közelítsük városunkat, a hazai viszonylatban is érzékelhető gazdasági és társadalmi lemaradottságunkat jelentősen csökkentsük, illetve településünket bekapcsoljuk a jól működő gazdasági vérkeringésbe.

Önkormányzatunk hosszú távú programjában kiemelt jelentőségű a város infrastrukturális fejlesztése, intézményrendszereinek reformja és a civil társadalmi szerveződések újraélesztése, de a város meghatározó szerepet vállal az Északkelet Békés Megyei Kistérség 14 településének közigazgatási, gazdasági, kulturális, oktatási és infrastrukturális fejlesztése érdekében is.

A Békés megye északkeleti határszakaszát alkotó 14 település a területfejlesztési törvény értelmében a stratégiai kistérség határait átlépve, saját érdekeik érvényesítése érdekében alakította meg társulását sarkadi központtal az országban elsőként az önszerveződés, a regionalizmus és a kistérségi szemlélet jegyében.

A kistérség történelmi és jelenlegi helyzetéből, térszerkezeti elhelyezkedéséből, valamint az utóbbi évtizedekben tapasztalt társadalmi és gazdasági folyamataiból eredően minden tekintetben megújításra váró területegység. Az ország EU csatlakozásához szükséges feltételeknek a mai jellemzőkkel nem tud megfelelni, elsősorban a gazdaság és a társadalom fejlettségi követelményszintjétől mutatott jelentős eltérése, másrészt a térségben kimutathatóan alacsony szinten akkumulált önregenerációs képességek következtében.

A térség az ország halmozottan hátrányos keleti részéhez tartozik. Lemaradottsága jelentős, melyet elsősorban a megújulási folyamatok beindítása, saját térségfejlesztési erőfeszítései, illetve a kormányprogram ezen terület fejlesztése melletti elkötelezettsége mérsékelhet.

Mindezek mentén a település és a térség megtartó képességének növelése és a lakosság elvándorlásának megállítása érdekében az önkormányzat legfőbb célja egy olyan középtávú program megvalósítása, amely a munkahelyek teremtését alapozza meg. E mögött azonban egy igen összetett és sokrétű feladat áll, amelyhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket.

Térségfejlesztési erőfeszítéseink eredményeképpen a 6/1999. (I. 19.) Kormányrendelet az Északkelet Békési és az Észak Békési Kistérség 22 települését vállalkozási övezetté nyilvánította (Békés Megyei Vállalkozási Övezet), illetve a volt sarkadi cukorgyári terület ipari parki címet kapott a gazdasági minisztertől, mely adottság az ide befektetni és betelepülni szándékozó vállalkozások számára államilag garantált kedvezmények és támogatások lehetőségét nyújtja.

Mindez azonban csak fél siker. A vállalkozási övezeti és az ipari parki címet is tartalommal kell megtöltenünk ahhoz, hogy térségünket kiegyensúlyozott növekedési pályára állítsuk.

Ezzel párhuzamosan egy nagy energia befektetést igénylő, kb. másfél éves, egyszerre több síkon, bonyolult, jobb szintű működést célzó előkészítő, tervező és érdekérvényesítő munka eredményeként városfejlesztési szempontból településünk az önkormányzatiság legsikeresebb 4 évét zárta 2002-ben, melynek köszönhetően egy megyei mércével mérve is kiemelkedő nagyságrendű, 3,5 milliárd forint összértéket meghaladó, jelentős fejlesztési sorozatot indítottunk és indíthatunk el városunk területén.

Ezen sikeres városfejlesztési folyamat mellett az önkormányzat a lakosság életfeltételeit próbálja a legmegfelelőbb helyi normák szerint szabályozni, ellátja a közügyek intézését, s működteti mindazokat a helyi intézményeket, melyek az oktatás, a közművelődés, az egészségügy, a szociálpolitika és a városüzemeltetés viteléhez nélkülözhetetlenek.

Az önkormányzat lakossággal, helyi, térségi, megyei, regionális és országos intézményekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel, egyházakkal, vállalkozásokkal történő együttműködését, munkáját, lehetőségeit, esélyeit és működésünk minőségét erősen befolyásolják a környezeti hatások, s a térség országosan is elismert halmozottan hátrányos helyzete.

A fentiekben említett városfejlesztési program számtalan beruházása is részben ezen célt szolgálja, mely fejlesztések kétirányú munkahelyteremtést is eredményeznek. Egyrészt munkalehetőséget adnak vállalkozóknak, alvállalkozóknak, beszállítóknak és munkanélkülieknek, másrészt végleges, tartós munkahelyek születnek. Emellett az önkormányzat intézményeivel, s azok működtetésével nemcsak feladatot lát el, hanem több mint 500 családnak nyújt kenyérkereseti lehetőséget.

A fejlesztések és a magas szintű önkormányzati munka eredményeként településünk területi elhelyezkedése ellenére összességében mégis gazdagodik, folyamatosan nő a város vagyona, nem le, hanem felépülünk, létesítményekben, lehetőségekben és lélekben egyaránt. A város építészeti látványa rövid idő alatt erősen javult, s a fejlesztések által érintett szinte valamennyi ágazat lökésszerű növekedési lehetőséget kapott.

Mindezen eredmények tovább erősítik városunk körzetközponti szerepét, felkészülünk az új „közigazgatási, járási székhely” funkció rövid időn belüli ismételt vállalására, ellátására, s a kiegyensúlyozott önkormányzati működéssel párhuzamosan erősödik településünk megyei városok közötti verseny- és megtartó képessége. Szerény lehetőségeinkkel, s ezzel ellentétben álló megyében is kimagasló fejlesztéseinkkel és a konszolidált intézmény működtetéssel Békés megye önkormányzatai között elismerést és teljesítményünkkel arányos tekintélyt vívott ki városunk. Mindemellett örömteli tény az is, hogy Sarkad Város Polgármesteri Hivatalának közigazgatási tevékenységét 2001. év elején a svájci székhelyű SGS International Certification Services AG ISO 9001-es minőségtanúsítvánnyal jutalmazta.

A város közigazgatási területe 11.728,04 hektár. Ebből a belterület 79,1 hektár. A tengerszint feletti magassága 87-90 méter között változik. Évi középhőmérséklete 11 Celsius fok, az évi csapadékmennyiség 800 milliméter körüli. Gyakori a tavaszi belvíz és a több hónapos aszály.

A város területe jellegzetesen alföldi, síkvidéki, folyókkal, holtágakkal, erekkel szabdalt. A hajdan volt nagy mocsári erdők jellegzetes növény- és állatvilága mára már eltűnt. A Fekete-Körös és az országhatárt átszelő folyók, erek szabályozásuk után (ez utóbbiak élővíz pótlás hiányában), pangó vízkészletükkel, kiszáradt medreikkel alig emlékeztetnek az egykori gazdag vízivilágra. A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. A folyó partjai, a partmentén elterülő erdők különösen szépek.

Sarkad talaja igen változatos, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak.

Felszíni vízkészletét a csapadék és csorgalékvizek, valamint a Fekete-Körösből és a Bárkás vagy Kopolya csatornán mesterséges úton, időszakonként történő “átöblítések” biztosítják. A felszíni kutak vizei magas vas és nitráttartalmuk miatt nem hasznosíthatóak. A mélyfúrású kutak vize tűrést meghaladó arzéntartalma miatt ivóvízként csak korlátozottan használható fel.

A város növényzetét zömében a körösvidék mélyfekvésű területeire jellemző őshonos fafajok, így a fűz, nyár, kőris, tölgy alkotják. A cserjék közül a kökény és a bodza található meg, a vízinövények közül pedig a nád, a gyékény, a sás, a mocsári nőszirom és különböző fűfélék. A Fekete-Körös menti erdők csapadékos időjárás esetén fajokban és tömegében is gazdag gombatermést kínálnak.

A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvad állományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei, a mályvádi és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések.
A víziszárnyasok közül említésre méltó a helyben is költő szürke gém, kiskócsag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihenő nyárilúd, tőkésréce és dankasirály.
A Gyepes folyó háborítatlan részein még megtalálhatóak az egykori mocsárvilág őshonos halfajai: a compó, a sárga kárász, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a csík.
A főbb, őshonos madárfajok: a szarka, a szajkó, a vetési varjú, a dolmányos varjú, a csóka, a vörösvércse, a kékvércse, az egerészölyv, a rétisas, a gébics, a vadgalamb, a balkáni gerle, a sárgarigó, a feketerigó, a seregély, a kuvikbaboly, a fülesbagoly, a zöldharkály, a tarkaharkály, a cinege, az örvösgalamb, a kakukk, a veréb, a fecske, a gólya, a fürj, a mezei pacsirta, a bíbic és a búbos banka.