IDŐSEBBEK IS ELKEZDHETIK –

vagy aki már elkezdte, most tovább száguldhat az

információs szupersztrádán!!!

Internet-használat a gyakorlatban

A sarkadi Városi Könyvtár a

Nemzeti Kulturális Alapprogram – Könyvtári Szakmai Kollégium támogatásával

20 órás Internet-tanfolyamokat indít kezdők és haladók részére.

Várjuk azok jelentkezését, akik gyakorlati szinten szeretnék elsajátítani az Internet-használatát, levelezést, kereséseket, letöltéseket, mentéseket stb.,

valamint azok jelentkezését is, akik a multimédiáról (CD-ROM-ok, CD/DVD írás, fotóalbumok stb.),  az internet-többletszolgáltatásokról (blog, weblap, skype, msn, regisztrációk, ügyfélkapu stb.) szeretnének többet megtudni.

Jelentkezni a könyvtár nyitva tartási idejében lehet.

Időpont: igény szerint hétfő és péntek délelőtt, az esti órákban, illetve hétvégeken.

Bővebb felvilágosítás a könyvtárban.

2009. április 11-én a Költészet Napja alkalmából – hagyományteremtő céllal – kistérségi szavalóversenyt hirdetett Sarkad Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár. Kategóriánként vándorserleget vihetett haza a nyertes, melyet egy év múlva átad a következő nyertesnek.

„Az év hangja”szavalóversenyen  a több száz versenyzőből két napos válogatással a döntőbe 30 fő jutott tovább, ahol az alábbi eredmények születtek:

1-2 oszt. korcsoportjában I. Petrucza Ruben László (Sarkad 1. isk.), II. Ponta Petra (Sarkad 1. isk.), III. Szlávik József (Sarkad, 1. isk.)

3-4 oszt. korcsoportjában I. Kocsor Ádám (Sarkad 1. isk.), II. Képe Tibor (Okány) és Matyika Hanna (Sarkad, tagintézmény)

5-6 oszt. korcsoportjában I. Tóth Dávid (Okány), II. Kóra Kornélia (Sarkad 1. isk), III. Juhász Bianka (Sarkad 1. isk.)

7-8 oszt. korcsoportjában I. Dóczi Dávid (Sarkad 1. isk.), II. Erdélyi Alexandra (Sarkad 1. isk), III. Szabó Ágnes (Sarkad, tagintézmény)

18 éven felüliek korcsoportjában I. Borbély Brigitta (Sarkad), II. Kocsorné Seprenyi Anita (Sarkad)

50 éven felüliek korcsoportjában I. Oláh Jánosné (Sarkad), II. Bordás Sándorné (Sarkadkeresztúr), III. B. Kovács János (Sarkad)

Minden versenyzőnek gratulálunk!!!

Nyolcadikosoknak

 A Művelődési Központ szeretettel vár benneteket az induló társastánc tanfolyamára. A tanfolyam keddi és csütörtöki napokon 14,30 órakor kezdődnek.  Az első foglalkozás időpontja beíratkozással együtt: 2008. március 31.(kedd) 14. 30 óra.

A táncot Csáki Katalin táncpedagógus oktatja. 

 A tanfolyam díja: 4600 Ft

                                                                                                                  BBMKK

Internet Fiesta 2009. március 23 – 31.

virtuális könyvtár – virtuális szolgáltatások

könyvtárak az e-tanulásért – könyvtárakból  az  ügyfélkapun át …

 „Internet a könyvtárban – könyvtárunk az Interneten”

   honlapunk – katalógusunk – digitalizált könyvek – távhasználat

„Idősebbek is elkezdhetik”

internet a gyakorlatban 2009.03.23-tól

 „Regisztráljunk együtt” ügyfélkapu – ügyintézés

Aki március 23 és 31 között – könyvtárunkból - regisztrál az ügyfélkapura,

10 órás Internet-jegyet kap ajándékba

 „Add a kezed” - Ügyes-bajos dolgaink, levelezés

Csak előjegyzés alapján – igény szerint – 1 órát egyénileg foglalkozunk a jelentkezőkkel

„Behálózva”

                          Behálózták a könyvtárat – Mi behálózzuk Önt

Előjegyzés alapján ingyenes Internet-használat  március 23– 31 közötti időszakban

NYUSZI BULI

HÚSVÉTI JÁTSZÓHÁZ

Szeretettel meghívjuk városunk apraját-nagyját a Bartók Béla Művelődési Központban 2009. április 4.-én 9 órakor kezdődő "Nyuszi-Buli" húsvéti játszóházba!

Program:

-óvodások zenés táncos műsora

-bűvész show

-agyagozás

-bábkészítés

-tojásdíszítés

-húsvéti díszek készítése

-tombolasorsolás

-arcfestés és még sok más meglepetés

Lehetőség nyílik még szendvics, üdítő, kávé, sütemény, mesekönyvek és zsákbamacska vásárlására is.

Belépődíj: felnőtteknek 300.- Ft. gyerekeknek 150.-Ft.

A 3 sz. (Epreskert utcai) Óvoda Szülői Munkaközössége és dolgozói

1848-2009

                                    A magyar nép igazi neve : Európa hőse

E szavakból font koszorúval tisztelgett a magyarság előtt Jules Michelet (1798-1874), a tizenkilencedik század legnagyobb hatású francia történésze-gondolkodója. Hasonló véleményen volt a francia szellem két másik fényessége, Edgar Quinet (1803-1875) és a náluknál fiatalabb , de ugyancsak romantikus, költőien racionalista Charles-Louis Chassin. Magától értetődő az is, hogy  nem lebecsülendő hatással voltak koruk francia és európai közvéleményére, politikai döntéseire.(Márpedig, ami akkoriban Párizsban érdekessé vált, az európai üggyé lett.) Hitték és hírdették , hogy az ember személyesen alakítja történelmét és a történelem értelme, célja nem más, mint a Végzet ellen- a Szabadságért vívott küzdelem. Az 1848-49-es, legendába illő magyar szabadságharc fellelkesítette és hitükben megerősítette őket. Alaposabban meg akarták ismerni és ismertetni a bátorság, igazság és áldozat népét. Úgy érezték, ez a legkevesebb, amivel leróhatják hálájukat „ a népek hőse”előtt.( Az alábbiakban dőlt betűkkel jelezzük a tőlük származó véleményeket, ténymegállapításokat.)

  1. A magyarok Európa történelmében

-„ Még a köveket is megríkató állapot, hogy ez a szent nép, Nyugat áldott megmentője, mely mindenki számára vallásos áhitat tárgya kell legyen, így kerül egyik tolvajtól a másikhoz.”

    ( Michelet)

-„ Azok a magyarok, akik atyáinkat az Iszlám ellen védelmezték, Franciaország számára a legbiztosabb gátat alkotnák az európai kozák invázió ellenében. Testükkel fedezték a mi Nyugatunkat.”

    ( Quinet)

-„Magyarország talán az első nemzet, amely megértette valamennyi szabadságok egyesítését és szolidaritását. Németországban a reformáció fejedelmi jellegű volt, Angliában királyi, Franciaországban arisztokratikus és burzsoá, Magyarországon alapvetően népi és nemzeti.Ez vetette fel a magyarokban a modern alapelv anyaeszméjét : mindenki kormánya mindenki által és mindenki javára. A protestáns lelki pásztorokat és lelkészeket, a tanítókat és inspektorokat általános választásokkal jelölték ki.Ez a választási jog olyan valóságos volt, hogy még a kóbor elemek és a koldusok is élhettek vele.”

    ( Chassin)

  2. A magyarok és magyarországi nemzetiségek

Ismeretes, hogy 1848-49 legfájóbb és mondhatni, azóta is nyitott sebe a magyarok és nem-magyarok vitatkozásának polgárháborúvá fajulása. Kit vagy kiket és milyen arányban terhel  a felelősség ? Hosszú….Chassin véleménye mellbevágó, de a maga francia észjárásával igaza van. Bennünket hibáztat, de nem azért, mert nem adtunk jogokat a nemzetiségeknek, hanem mert-éppen ellenkezőleg- ezer éven át túl türelmesek,önzetlenek, nagyvonalúak voltunk. Chassin ezt nagy hibának, de „szép hibának” tartotta ! Idézzük : „ Szép hiba ez, mert azt bizonyítja, hogy a hun ivadékok tiszta ösztönből meg tudták érteni és tiszteletben tudták tartani a szent dolgok legszentebbikét, az emberi egyéniséget !” Majd így folytatja : „ ennek a szép hibának végzetes következményei lettek.”

            ( Hol voltunk még Trianontól… ?!  Sz.I.)

Mit kellett volna mondaniuk és tenniük a magyaroknak ? Szerinte ezt : „-Szlávok és románok, emlékezzetek !...amikor Árpád ide vezetett minket, ahol Attila uralkodott,(…)miért nem keltetek fel  egy emberként és űztetek el minket ? Ha még léteztek, nem nekünk köszönhetit-e, akik tegnap ki tudtuk volna ölni nyelveteket és nemzetiségeteket,mi, akik nagylelkűen megadtuk a biztos életet ? És később ki fogadott be és ki pártfogolt, amikor a keleti inváziók elől meghátráltatok ? Ki mentett meg a mongoloktól és a törököktől ? Mi, akik vérünkkel öntöztük e haza szeretett földjét, amelyre-mint nektek mondják- nincs semmi jogunk.(…) Ha a mi uralmunk oly nehéz volt, miért nem ráztátok le? Mi, mondják, kevesen voltunk, a legkevesebben. Gyakran rendkívül elgyengítettek minket ,kiszolgáltatva töröknek és németnek. És most is zsarnokaitok lennénk ?!” Más helyen így érvel: „ Sem a horvátok, sem a szerbek, sem a szászok, sem a románok nem azért keltek fel a magyarok ellen,(1848-ban) mert ezek meg akarták őket semmisíteni. Ők azért élhettek a magyarok körében a maguk nyelvével és sajátos szokásaival, mert a „vad ázsiai hódítók”(?!) sohasem próbálták meg rájuk kényszeríteni nyelvüke és erkölcseiket átalakítani.”

   Chassin, hogy a magyarok igazát  erősítse, a Nagy Francia Forradalom intézkedéseit idézi. „Vádolták-e valaha is az Alkotmányozó Gyűlést, a Törvényhozó Gyűlést, a Konventet mert szabályzatuk nem engedte meg, hogy flamandul, az elzásziak nyelvén,vagy auvergne-i, szavojai, burgundiai, berry-i, normandiai, vendée-i tájszólásokban szóljanak, langue d’oil, baszk vagy kelta nyelven ?Abszurd, bábeli dolgokat tettek volna.” (A forradalmi vezetés szigorúan betiltotta a nem francia nyelvek használatát a közéletben  és a nyilvánosság előtt. A francia nyelv a „szabadság nyelve”, aki másképp beszél- hazaáruló !  Hát igen, Liberté-Égalité- Fraternité francia módra….)

   Az írás vége felé közeledve, el kell mondanunk, hogy míg Michelet és Quinet „csak” nagyra becsülte Magyarországot, Charles-Louis Chassin megszerette és csodálója maradt élete végéig. Jó ilyesmit olvasni:

„ Negyven év óta megöregedtem, de ugyanaz vagyok, aki akkor voltam: lelkes magyar hazafi és, mint a nagy korban mondták, világpolgár.”

    Erős, szabad Magyarországról álmodott, aki újjászületve- Lengyelországgal együtt-a nyugati kultúra, Európa biztos pajzsa lesz, immár a pánszláv- orosz veszéllyel szemben.

   „ És  Ő ezt betöltené, egész a vértanúságig. Múltja felel ezért. Története nem más, mint hosszú áldozat.”

            Tragikusan gyönyörű, látnoki szavak…..

  - Még néhány kérdés. Miért lettünk a nemzetek hőséből  nemzetek lesajnáltja ? Miért „bűnbakosítják” és bűn-tudatosítják ma is a magyar történelmet? Kinek használ ? Megbűnhődtük-e már a múltat s jövendőt ?

 A világkultúra nagyjai-rólunk szólva- mind melléfogtak volna ? Mind tökfilkók ? Tényleg, még magunk hasznára se vagyunk jók ? „Merjünk kicsik lenni” ?  Meddig még ?

Kik a felelősök ? Avagy….minden magyar felelős minden magyarért !?

                                                                              Szabó I.