Otthon, Szülőföld, Haza címmel az Ady Andre –Bay Zoltán Középiskola és Kollégium pedagógusa, Szabó István tanár úr cikksorozatot indított el iskolánk honlapján. Íme a sorozat első része:

Az erdélyi író, Szabó Gyula mondta volt, hogy a szülőföld az, ahol a szülők földdé válnak.
A szülőföld, szülői ház jóval több, mint pénzről, haszonról, egyéni érdekekről szóló valami.
Túl a logikán, a jelen pillanaton és a mindennapi gondokon, van még valami…..
A lakásban lakik a lakó.
Az ingatlant az ingatlantulajdonos vagy az albérlő használja.
Az ember otthon él - és csak otthon él igazán az ember.
Az állam tagja és adófizetője az állampolgár.
Az ország lakója a nép.
A Hazában él a nemzet! A nemzet otthona a Haza. És a nemzet akkor egészséges, erős – ha otthonának, sajátjának érzi a Hazát.
A mi otthonunk, nagyobb családunk és kicsinyebb Hazánk -SARKAD.

Tudtad-e, hogy…

..hogy a mai Sarkad területén 1009-ből említ egy „Aysi” (Ősi) nevű települést I. Szent István királyunk egyik oklevele?
...hogy Sarkad nevének első, fennmaradt, írásos említése 1138. szeptember 3? (A dömösi prépostság alapító okmánya, II. Béla király aláírásával)
...hogy mik voltak Sarkad fontosabb „exportcikkei” évszázadokon át? Méz, viasz, nád és teknősbékapáncél.
...hogy l566-tól l7ll-ig a sarkadiak "fő foglalkozása" a honvédelmi harc (katonáskodás) volt?
...hogy Magyarország három részre szakadása után (1541), Sarkad az Erdélyi Fejedelemséghez csatlakozott, annak fontos kis végvára lett (kb. 1685-ig)?
...hogy miért vált Sarkad az Erdélyi Fejedelemség részévé?

Azért, mert:

A fejedelemség biztosította alattvalói számára a békességet, a biztonságot azokban a zavaros időkben.
Az Erdélyi Fejedelemség akkor minden magyar menedéke volt.

3. Európában (és a világon) elsőként itt mondta ki a törvény (a tordai országgyűlésen) 1568. január 6. és január 13. között a vallásszabadságot! Ez óriási dolog volt abban az időben!